Kedves – őőő … legyél itt, mondjuk – Éva!
Nagyjából ismerem azokat a tényezőket, melyek oda vezettek, hogy lefeküdtél a férjemmel. Kétszer, és még harmadszor is rámásztál volna, ha nem állít le.
Nagyon sajnálom, hogy a problémáid odáig hatalmasodtak, hogy megcsaltál engem. Igen, most nyafogni fogok, hogy a házamba fogadtalak, hogy vigyáztál a gyerekeinkre, hogy számtalanszor segítettél rajtam és a családomon, hogy ételt vettem neked, hogy sokszor beszélgettünk mindenféléről. Ezt mind megcsaltad.
Nem is húzom sokáig, mert felsírt a kiságyban a harmadik, akinek a születését meg is ünnepelted velünk. Egy jó darabig nem akarlak látni, nem akarok tudni sem rólad. Tudom, sok közös program lenne, kérlek, ne gyere el. Ha magadtól nem látod be, hogy most erre van szükségem, ha nem érzed esetleg te is ,hogy most neked is talán ez lenne a legjobb, mocskosul meg foglak zsarolni, hogy ha megteszed, világgá kürtölöm, amit tettél, és akkor nemcsak én fogok tőled elfordulni, hanem mások is, akik eddig elnézően viszonyultak a nyomorodhoz, az alkoholizmusodhoz.
Ez egy indulatos, önző levél. Ezt el is fogom neked mondani, és nem érdekel, hogy én mit tettem, mert ez nem egy mérleg. A magam dolgaiért meg fogok bűnhődni.
Hát így. Tűnj el.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: